2013. augusztus 16., péntek

4.rész

Sziasztok!
Itt az újabb rész.Remélem olvassátok majd és tetszeni fog ez a rész is.
Most nem leszek egy ideig, mert megyek nyaralni szóval
remélem aktívabbak lesztek amég én nyaralok
és össze jön pár komi és pipa.
Ne felejtsétek:2 komi és következő rész ;)
Ja és persze pipálni éskövetni ér a blogot.
xox.: Tiffany♥


-Na és hogy vagy?-lehetett hallani hangján, hogy zavarban van.
-Egész jól, csak hát eléggé elfáradtam.-vallottam be.
Útközben egy csomót beszélgettünk még és jobban megismertük egymást.Bevallom sok mindenben hasonlítunk.Nagyon kedves egyébként.Egyszer csak meglátott egy fagyizót.
-Kérsz agyit?-kérdezte kedvesen.
-Öhm.Megehetünk egyet.-mosolyodtam el.
Oda mentünk a fagyishoz és megnéztük milyen ízek vannak.Kicsit később megszólalt Liam.
-Milyen ízűt kérsz és hány gombócot?
-Egy elég lesz és mondjuk egy...-kezdtem el gondolkozni.-citromosat.
-Jó.-mosolygott majd kért nekem is és magának is egy-egy gombócot.
-Megkóstolod?-kérdezte kedvesen.
-Öhm.Ha nem gond.-pirultam el.
-Dehogyis.-majd odatartotta felém és megkóstoltam.
-Hmm ez isteni.-mosolyogtam.-Te megkóstolod?
-Igen.
Oda nyújtottam hozzá a fagyimat és mielőtt bele nyalt volna játékosan össze kentem vele az orrát, amire elkezdtem nevetni.
-Bocsi ezt nem hagyhattam ki.-nevettem még mindig.
-Igen?-kérdezte felvont szemöldökkel, majd ő az ajkaimat fagyizta össze.
-Héé.-mondtam és bedurciztam, de ez csak kamu durci volt.
-Sajnálom.-ölelt át.
Mikor elengedett én is össze fagyiztam ajkait.
-Ezt most vissza kaptad mosolyodtam el.
-Na ezt most szedd le rólam.-mosolygott.
Én hüvelyk ujjamat végig húztam ajkain és ezzel le is szedtem róla a fagyit.Őt csak kirázta a hideg és összezavartan néztünk egymás szemébe.
-Köszönöm.-szólalt meg egy kicsivel később.
-Öhm.Nincs mit.-nyaltam le a fagyit ajkaimról.
Óvatosan megpuszilta az arcomat.Kedves gesztusából mind a ketten elpirultunk.Liam nagyon aranyos és tetszik benne, hogy nem nyomul.
-Na most mit szeretnél?-kérdezte kicsit aranyosan.
-Nem tudom, de haza menni még nincs kedvem az biztos.-mosolyodtam el.
-Nekem sincs kedvem téged haza vinni.-nevetett.
-Akkor menjünk sétálni.-ajánlottam fel.
-Jó.-mosolygott, majd elindultunk egy park felé.
-Imádom ezt a parkot.Olyan szép.-néztem körbe.
-Én is.Mindig idejártam mikor szomorú voltam.-mosolygott.
-Én meg csak szeretek itt sétálgatni.Olyan megnyugtató.-sóhajtottam egyet.
-Az.-mosolygott.
-Hé.-fordultam felé.-Megmutassam a kedvenc helyemet a parkban?-mosolyodtam el én is.
-Persze de utána én is.-mosolygott.
-Rendben.
Elindultam a kedvenc helyemre és olyan érzésem támadt mintha Liam tudná merre kéne menni.Mikor oda értünk egyből rám nézett.
-Nekem is ez a kedvence helyem.-mosolyodott el.
-Na ne már.-néztem rá én is és elmosolyodtam.-Biztos csak viccelsz.-merengtem el barna szemeiben.
-Nem vicceltem.-komolyodott el.
Én csak meredten bámultam barna szemeit és meg sem tudtam szólalni.Kicsit elgondolkoztam és az zökkentett ki, hogy megszólalt.
-Esténként ide jártam sétálni.Mos viszont elmesélek valamit.
-Rendben.-néztem el más irányba.
-Mikor pár héttel ezelőtt kijöttem láttam egy lányt, de mivel sötét volt nem tudtam, hogy ki az.Éppen énekelt.
-Ez mikor is volt pontosan?-néztem rá furcsán.
Csak nem lehet, hogy engem látott vagyis hallott énekelni?Az lehetetlen.Hiszen előző héten én is kint voltam és én is láttam egy srácot, de csak én és az a srác voltunk itt.Biztos nem kedden volt kint, mert akkor voltam én is itt.
-Egy héttel ezelőtt.Azt hiszem kedden.
-Az lehetetlen.-akadt le az állam.
-Mi lehetetlen?-nézett rám.
-Akkor én is lent voltam.
-És pont itt?-akadt el a szava.
-Pontosan ugyan itt.-válaszoltam komolyan.
-De akkor te vagy az a lány?
-Nem tudom,de rajtam kívül nem volt itt más.Azt láttam volna.
-Úr isten.-vörösödött el a feje.
Liam nem tudott csinálni semmit láttam rajta, hogy össze van zavarodva és nem tudja mit csináljon.Kezdett kínossá válni a csend.
-Nem ülünk le?-törtem meg a csendet.
-De.-motyogta.
Leültünk egy padra és rá néztem.Ő csak a szemedbe nézett , majd közelebb hajolt.Óvatosan megpuszilta az arcom majd elhúzódszkodott.Én csak elpirultam és gyorsan elfordultam, nehogy észre vegye.
-Aranyos vagy mikor elpirulsz.
-Nem is pirultam el.-mentegetőztem és még mindig nem néztem rá.
-Akkor nézz rám.
-Miért?-kérdeztem egy nagy sóhaj kíséretében.
-Mert látni szeretném az arcodat.
-Tessék.-fordultam felé.
-Gyönyörű vagy.
-Direkt csinálod.-mosolyodtam el és óvatosan meglöktem.
-Mit?
-Hát ezt.-néztem szemeibe.
Ő csak felsóhajtott, majd felállt.Én is felálltam, de nem tudtam mit mondani.Ő csak elfordult tőlem és elindult kifele a parkból.
-Liam, állj meg.-mondtam egy kicsit hangosan.
-Mond.-nézett hátra.
-Itt hagynál?-kérdeztem és elindultam felé.
-Nem, de azt hittem jönni fogsz te is.
Megálltam előtte és bele néztem szemébe.Megölelt, természetesen én vissza öleltem, majd mikor elengedtük egymást újra szemeibe néztem.Ő is bele nézett szemeimbe és nem sokkal később elmosolyodott.
-Menjünk.-mondtam, majd elmosolyodtam.
-Én is pontosan ezt akartam mondani.-nevetett fel.
Én erre nem tudtam mit mondani, csak elindultam és Liam ugyan így tett.

1 megjegyzés: